A kendertermesztés egyáltalán nem a modernkor hozománya, már időszámításunk előtt is használták a mai textil elődjeként, többek között kötelet fontak belőle, ami a ma használatban lévő lenvászonhoz képest sokkalta erősebb és a vizet is jobban bírja, ezért a hajózásban sokáig egyeduralkodónak számított.
Kiváló helyettesítője a fának a papírgyártásban, kevésbé szívja fel a tintát, így gazdaságosabb, ráadásul míg a fából készült lapokat mindössze 3-szor, addig a kenderből készült papírt akár 8-szor is újra tudják hasznosítani. Sokrétűen alkalmazható alapanyag a divatipar számára, készíthető belőle farmer, munkaruházat, különböző ruhaneműk, zoknik, illetve cipő is, 2016-ban például az Adidas piacra dobott egy limitált szériás kollekciót a marihuána világnapja alkalmából.
A magjából sajtolt olajról kevesen tudják, hogy többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amely jótékony hatással van a szívműködésre, alkalmazzák a hormonális rendellenességek és a bőrbetegségek gyógyításánál, több kutatás pedig már a rákgyógyítás kapcsán is pozitívan nyilatkozott róla. Az egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt a változatos étrend részeként saláták önteteként is bevethető, készíthető belőle margarin, de ugyanúgy a kozmetikaipari és az ipari termékek kedvelt alapanyaga, sőt még üzemanyagnak sem utolsó, viszont tény, hogy a kender biodízelként való tömeges felhasználásától még fényévekre vagyunk.
A feldolgozatlan mag elfogadott takarmánynövény az állattartóknál, megőrlését követően pedig magas fehérjetartalmú liszt nyerhető belőle, ami jó hír például a gluténérzékenyeknek, mert kitűnő helyettesítője a piacot uraló búzalisztnek. És ha még nem lenne elég a jóból, a növényi rost felhasználásával jó szigetelőanyagot és belső járműburkolatot készíthetnek, amelyre Magyarországon is ráharaptak, így éveken belől új ipari park jön létre Vésztő határában.